Szombat és most már vasárnap esténként nőuralom érvényesül a nagyképernyő előtt. A tehetségkutató dübörög, megy a szórakoztatás. És a hangok, meg az eladhatóság. Ezt a tehetségkutatós posztot leginkább a frissen beharagozott Bozsek-BTW helycserés támadás ihlette.
Alapvetően a legutóbbi szériára ábrándultam ki a tehetségkutatókból. A legjobb versenyzőkkel megpróbálják elhitetni, hogy a nemzetközi porondra is alkalmasak. Persze az már egy más kérdés, hogy mi vagy a "mentorok" szempontjából ki számít a legjobbnak. Mivel hivatalosan "énekverseny", én a legjobbnak a legjobb hangú énekest tekintem. A televízió meg azt, akire hétről hétre a legtöbb szavazat záporozik, meg akiről ő úgy gondolja, hogy eladható. Hogy mennyire hibás részükről ez a felfogás, bizonyítja például az első széria elődöntőse, Király L. Norbert, akiről azóta sem nagyon lehet hallani. Mint szürke szamár a ködben, igaz? Másrészt emiatt elég sok embert magukra tudnak haragítani, ha "leveszik a kezüket" a jó hangú kedvencekről és úgy döntenek, hogy a hangnélküliek, ámde valamiért érdekesnek titulált egyének szambázzanak a színpadon. A másik dolog, ami miatt nem kedvelem ezeket a műsorokat, hogy bennük is Móricz Rokonokja érvényesül: Zámbó J. fia, Barátok közt-szereplő, színészházaspár-csemete, humorista lánya, másik tehetségkutató győztese. Arról ugyancsak nagy a csend, hogy állítólag több döntős énekes meghívásos alapon került a műsorba. Tehát az itteni X-faktor guruk győzték meg arról, hogy jelentkezzen a "Bikicsunájokkal" együtt. A mentorok értékelésébe nem megyek bele, mindegyik visz egyfajta szerepet az elejétől a végéig, amit az elején ráadtak. Szakértő, elolvadó, rikácsoló, bohóc, öreg róka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése